Mangó lekvár

A mangóval akkor kerültünk szinte napi szintű kapcsolatba, amikor Botiról kiderült, hogy egyszerűen imádja. Az első gyümölcsök egyike volt, amit megkóstoltattam vele...lehetett talán 6 hónapos. Szinte ugrált izgalmában már az első falat után. Igy lett, hogy minden héten vettem legalább egyet, aztán érlelgettem a konyhapulton és kb 3-4 adagban elosztva Boti megette.
Egyik nap a helyi farmer's marketben 12 darabos kiszerelésben annyiért adták, mint máskor a 3 darabot. Vettünk is egy ládával. Otthon aztán megkóstoltuk és hihetetlenül finom volt. Nyoma sem volt annak a szálas húsú mangónak, amit eddig ettünk. Ez valami más volt: édesebb, omlósabb. Mivel mindegyik mangó már túlérett állapotban volt és mi is már nagyon beetünk belőle...ja és éppen életem első lekvár főző korszakát éltem, ezért gyorsan mangó lekvár nézőbe indultam. Pár recept elolvasása után az alábbit kotyvasztottam össze:

15 db mangó
kb negyed annyi cukor mint ahány kiló mangó (ennek egy része barnacukor volt az iz miatt)
kis méz
kb 2 ek fahéj
kb 10 szem szegfűszeg
citrom leve (mert ez tartósit)

A mangókat kimagozom, meghámozom és apró kockákra vágom. Nagy lábosba teszem a gyümölcsdarabokat és közepes/alacsony hőmérsékleten főzni kezdem. Amikor már levet kezd engedni hozzáadom az egyéb hozzávalókat és gyakori keverhetés mellett kb 40 percig főzöm.

Kifertőtlenitett üvegekbe mertem és 2 napig meleg dunsztba tettem. Tartósitószert nem használtam. Jó 3 hónapja áll a konyhaszekrényben és még nem romlott el.

Visszamentünk még a boltba venni egy ládával, szóval kb 15 darabból főztem az első adagot és még melegen megkóstolva úgy döntöttünk, hogy megcsinálunk másnap még egyet.
Pontos adagokat nem tudok irni, csak kóstolgatni kell főzés közben.
Palacsintához (nutellával keverve), zsemlerakotthoz vagy akár vajas kenyérre kenve is nagyon finom.